Árpád-ház (9. század – 1301)
Árpád-házi fejedelmek (Magyar Fejedelemség) | |||
Álmos * 819 körül † 895, Erdőelve | A magyarok első nagyfejedelme. A hagyomány szerint alattvalói szakrális királygyilkosságot követtek el, mielőtt bejöttek volna a Kárpát-medencébe. | ||
Árpád * 845 körül † 907. júliuseleje, Pozsony | Álmos fia. | ||
Zolta[2] * 896 † 949 | Árpád fia. Fejedelemségének tényét sokan megkérdőjelezik, vagy legalábbis kétségbe vonják, hogy valóban ő lett volna Árpád közvetlen utódja. | ||
Falicsi[2] * ? † 955 (?) | Árpád unokája, Jutocsa fia. | ||
Taksony[2] * 931 előtt † 971 | Zolta fia. | ||
Géza(keresztségben István) * 949? † 997. február 1.,Esztergom | Taksony fia | ||
Vajk(utóbb I. István) | Géza fia, anyja: az erdélyi gyula lánya, Sarolt, megkeresztelkedése után I. István | ||
Árpád-házi királyok (Magyar Királyság) | |||
I. (Szent) István * 967/969,Esztergom † 1038.augusztus 15.,Esztergom | |||
(Orseolo, Német) Péter * 1011, Velence † 1046/1059.augusztus 30.,Székesfehérvár (először) | A velencei dózse fia, I. István unokaöccse. 1041-ben a magyar főurak elűzték az országból. | ||
Aba Sámuel * 990 körül,Abaújvár (?) † 1044. (július 5.után), Ménfő | I. István sógora (vagy unokaöccse) | ||
(Orseolo) Péter (másodszor) | |||
I. (Fehér v. Katolikus) András * 1013, ? † 1060. (december 6.előtt), Zirc | Taksony dédunokája, I. István unokaöccsének, Vazulnak a fia | ||
I. (Bajnok) Béla(vagy Adalbert) * 1016, ? † 1063.szeptember 11., a Rábca vidékén | I. András öccse | ||
Salamon * 1052/1053, ? † 1087, Pulaközelében (?) | I. András fia. Unokatestvérei, I. Géza és I. László elűzték, többször próbálkozott trónja visszaszerzésével, sikertelenül. 1081-ben lemondott trónigényéről, bár ezt követően is volt visszatérési kísérlete. | ||
I. Géza (vagy Magnus) * 1044,Lengyelország † 1077. április 25., ? | I. Béla fia. | ||
I. (Szent) László * 1046. június 27.,Lengyelország † 1095. július 29.,Nyitra | I. Géza öccse | ||
Könyves Kálmán * 1074,Székesfehérvár † 1116. február 3.,Székesfehérvár | I. Géza fia | ||
II. István * 1101, ? † 1131. március 1., ? | Kálmán fia | ||
II. (Vak) Béla * 1108 körül, ? † 1141. február 13.,? | I. Géza unokája, Kálmán Álmos nevű öccsének fia | ||
II. Géza * 1130, Tolna † 1162. május 31., ? | II. Béla fia | ||
III. István * 1147. nyara, ? † 1172. március 4., ? | II. Géza fia. | ||
- | II. László * 1131, ? † 1163. január 14., ? | II. Géza öccse, ellenkirály bizánci támogatással. A későbbi királyok történetírói sokáig nem vették figyelembe az uralkodók sorszámozásánál. | |
IV. István * 1133 körül, ? † 1165. április 11.,Zimony | II. Géza öccse, ellenkirály bizánci támogatással. Saját magát III. Istvánnak hívta, nem ismerve el unokaöccse uralmát. A későbbi királyok történetírói viszont sokáig nem vették figyelembe az uralkodók sorszámozásánál, csak utólag nevezték el IV. Istvánnak. | ||
III. Béla * 1148, ? † 1196. április 23., ? | III. István öccse | ||
Imre * 1174, ? † 1204. szeptember 30./november 30.,Esztergom | III. Béla fia | ||
III. László * 1199/1201, ? † 1205. május 7.,Bécs | Imre fia. Saját korában II. Lászlónak hívták, mivel az 1162-től 1163-ig uralkodó ellenkirályt nem ismerték el. | ||
II. András * 1176/1177, ? † 1235. szeptember 21., Buda | Imre öccse | ||
IV. Béla * 1206. november 29., ? † 1270. május 3.,Buda | II. András fia | ||
V. István * 1239 (október 18. előtt), Buda † 1272. augusztus 6., Csepel-sziget | IV. Béla fia. Saját korában IV. Istvánnak hívták, mivel az 1163-tól 1165-ig uralkodó ellenkirályt nem ismerték el. | ||
IV. (Kun) László * 1262. augusztusa,? † 1290. július 10.,Körösszeg | V. István fia. Saját korában III. Lászlónak hívták, mivel az 1162-től 1163-ig uralkodó ellenkirályt nem ismerték el. | ||
III. András * 1265 körül, Velence † 1301. január 14.,Buda | II. András unokája, vele férfiágon kihalt az Árpád-ház |
Interregnum (1301 – 1308)
Portré | Uralkodó | Uralkodott | Megjegyzések |
---|---|---|---|
Csák Máté (* 1260 k.; † 1321 márc. 18.), Aba Amadé (* 1240?; † 1311 szept. 5.), Borsa Kopasz Jakab (* ?; † 1317 júl.), Kőszegi Henrik (* ?; † 1309/1310), Kán László (* ?; † 1315 aug. előtt), Ákos István (* ?; † 1315 körül) Babonić István (* ?; † ?) nemzetségei. | |||
Vencel(azaz László) * 1289.október 6.,? † 1306.augusztus 4., Olmütz | a Přemysl-ház utolsó fiági tagja, cseh és lengyel király (1305–1306), leányágon IV. Béla ükunokája. Magyar királyként a László nevet használta, de nem veszik figyelembe a László nevű királyok sorszámozásánál. 1305-ben lemondott a magyar trónról Wittelsbach Ottó javára. | ||
Ottó * 1261.február 11.,? † 1312.szeptember 9.,Landshut | a Wittelsbach-ház tagja, Alsó-Bajorország hercege, leányágon IV. Béla unokája. Magát haláláig magyar királynak tekintette, bár uralma 1307-ben véget ért. |
Anjou-ház (1308 – 1395) [szerkesztés]
Portré | Uralkodó | Uralkodott | Megjegyzések |
---|---|---|---|
I. Károly (Károly Róbert)[3] * 1288, Nápoly † 1342. július 16., Visegrád | Leányágon V. István dédunokája, az Anjou-ház magyarországi ágának megalapítója[4] | ||
I. (Nagy) Lajos * 1326. március 5., Visegrád † 1382. szeptember 10.,Nagyszombat | Károly fia, 1370-től Lengyelország királya is | ||
Mária * 1371. április 14., ? † 1395. május 17., Budai-hegység | Lajos lánya. | ||
II. (Kis) Károly * 1345 † 1386. február 24., Visegrád | nápolyi király (1381–1386), az Anjouk nápolyi ágának tagja[5] |
Vegyesházi királyok (1387 – 1526) [szerkesztés]
Uralkodó | Uralkodott | Megjegyzések | |
---|---|---|---|
Luxemburgi-ház | |||
Zsigmond * 1368. február 14., Nürnberg † 1437.december 9.,Znaim | Mária férje, német király (1410–1433), cseh király (1420–1437), német-római császár (1433–1437) | ||
Habsburg-ház | |||
Albert * 1397.augusztus 16.,Bécs † 1439. október 27., Neszmély | Zsigmond veje, cseh és német király (1438–1439) | ||
Jagelló-ház | |||
I. Ulászló magyar király * 1424. október 31., Krakkó † 1444.november 10.,Várna | III. Ulászló néven lengyel király is (1434–1444). Ellenkirályként léptették fel ellenében Albert utószülött fiát:[6] | ||
Habsburg-ház | |||
V. László * 1440. február 22., Komárom † 1457.november 23.,Prága | Albert utószülött fiát Ulászló halála után a rendek elismerték királyuknak (1445), de ő akadályoztatva volt[8], a rendek tehát kormányzót választottak a helyettesítésére:
| ||
Hunyadi-ház | |||
I. Mátyás(Mátyás király) * 1443. február 23., Kolozsvár † 1490. április 6.,Bécs | Hunyadi János kisebbik fia, akit a Mátyás bátyját megölető, utód nélkül elhalt László király után a Hunyadi-párt meghívott a magyar trónra | ||
Jagelló-ház | |||
II. Ulászló * 1456. március 1., Krakkó † 1516. március 13., Buda | 1490–1516 | I. Ulászló unokaöccse, Albert vejének a fia és I. Mátyás feleségének a 2. férje. Cseh király (1471–1516)
| |
II. Lajos * 1506. július 1.,Buda † 1526.augusztus 29.,Mohács | 1516–1526 | II. Ulászló fia, magyar és cseh király, a mohácsi csatában esett el |
Magyar Királyság és Erdélyi Fejedelemség (1526–1699) [szerkesztés]
Az ország az 1526-os mohácsi vereséget követően kettős királyválasztás történt, később kialakult az „egy ország, két király” állapot. Buda 1541-es török elfoglalásával az ország keleti és nyugati fele között az összeköttetés gyakorlatilag megszűnt. Az ország középső, Hódoltságnak nevezett részét a törökök fokozatosan szállták meg. Északon és Nyugaton Habsburgfennhatóság alá került, Keleten pedig a középkori erdélyi vajdaságból és hozzá kapcsolódó részekből (Partium) létrejött az 1570-es speyeri szerződéssel az Erdélyi Fejedelemség. A fejedelemség kialakulásával az ország hosszú időre két részre szakadt. „Három részre szakadt ország” sosem volt, mert a török hódoltság nem önálló terület. Ez az ún. török háborúk kora. |
Királyi Magyarország | |||
Uralkodó | Uralkodott | Megjegyzések | |
---|---|---|---|
Habsburg-ház | |||
I. Ferdinánd | II. Lajos sógora[12], cseh király (1527–1564), német-római császár (1556–1564) | ||
Miksa | I. Ferdinánd fia, II. Miksa néven német-római császár és cseh király (1564–1576) | ||
Rudolf | Miksa fia, II. Rudolf néven német-római császár és cseh király (1576–1612). A magyar királyi címről öccse, II. Mátyás 1608-ban lemondatta. | ||
II. Mátyás | Rudolf öccse, német-római császár és cseh király (1612–1619) | ||
II. Ferdinánd | I. Ferdinánd unokája, német-római császár és cseh király (1619–1637) | ||
III. Ferdinánd | II. Ferdinánd fia, német-római császár (1637–1657) | ||
IV. Ferdinánd | III. Ferdinánd fia, német király (1653–1654). Még apja életében megkoronázták, de betegsége folytán még III. Ferdinánd előtt meghalt, így sosem uralkodott ténylegesen. | ||
I. Lipót | III. Ferdinánd fia, német-római császár (1657–1705) |
keleti Magyar Királyság | |||
Portré | Uralkodó | Uralkodott | Megjegyzések |
---|---|---|---|
Szapolyai János (* 1487 febr. 2.; † 1540 júl. 22.) | Korábban erdélyi vajda | ||
János (Zsigmond) (* 1540 júl. 18.; † 1571 márc. 14.) | Szapolyai János fia, választott király, címéről 1570-ben a speyeri szerződésben mondott le, élete utolsó évében erdélyi fejedelemként uralkodott.[13] Kiskorúsága idején nevében
|
Az erdélyi országrész területén létrejött az Erdélyi Fejedelemség.
Késmárki Thököly Imre (* 1657 szept. 25.; † 1705 szept. 13.) a bujdosók vezéreként előbb Felső-Magyarországon hozott létre török vazallusállamot a Habsburgok abszolutista törekvései ellen harcolva (1682–1685), majd 1690-ben megszerezte az Erdélyi Fejedelemséget – mindkettőt a törökkel szövetségben, így a felszabadító háború győzelmei mindkettőtől megfosztották. |
Felsővadászi II. Rákóczi Ferencet (* 1676 márc. 27.; † 1735 ápr. 8.) az általa vezetett szabadságharc (1703–1711) során előbb Erdély (1704), majd a magyarországi szövetkezett rendek vezérlő fejedelmének választották (1705). Az ónodi országgyűlés 1707-ben trónfosztottnak nyilvánította a Habsburg-dinasztiát. |
Habsburg-ház (1699–1918) [szerkesztés]
A Habsburg-birodalom részeként. Magyarország a török uralom alól való felszabadítása nyomán (1683–1699) teljes egészében a Habsburg-dinasztia uralma alá került. Bár a Magyar Királyságot és az Erdélyi (Nagy)Fejedelemséget 1867-ig nem egyesítették, mindkettő élén a Habsburg uralkodó állt. | ||||
Portré | Név | Uralkodás | Megjegyzés | |
---|---|---|---|---|
Habsburg-ház | ||||
I. József | 1705–1711 | I. Lipót fia. 1707-ben a magyarországi rendek trónfosztottnak nyilvánították. Német-római császár. | ||
III. Károly | 1711–1740 | I. József öccse. VI. Károly néven német-császár (1711-1740),II. Károly néven cseh király (1711-1740). | ||
Mária Terézia | 1740–1780 | III. Károly leánya – férfiágon kihalt a Habsburg-család. Mária Terézia a férjével, Lotaringiai Ferenccel megalapította a Habsburg–Lotaringiai dinasztiát. Csehország királynője (1740-1780). | ||
Habsburg–Lotaringiai-ház | ||||
II. József | 1780–1790 | Mária Terézia főhercegnő és I. (Lotaringiai) Ferenc császár fia. Nem koronáztatta meg magát(„kalapos király”). Német-római császár (1765-1790). | ||
II. Lipót | 1790–1792 | II. József öccse, 1790-ig Toszkána nagyhercege, majd német-római császár (1790-1792). | ||
I. Ferenc | 1792–1835 | II. Lipót fia, II. Ferenc néven az utolsó német-római császár (1792-1806), I. Ferenc néven az első osztrák császár (1804-1835). | ||
V. Ferdinánd | 1835–1848 | I. Ferenc fia. 1830 szeptemberében,(még apja életében) Pozsonyban már magyar királlyá koronázzák. I. Ferdinánd néven osztrák császár (1835-1848). 1848 decemberében lemondatták. | ||
| ||||
Ferenc József | (1848)1867–1916 | V. Ferdinánd unokaöccse. Csak 1867-ben akiegyezés betetőzéseként koronázták meg. Osztrák császár (1848-1916) | ||
IV. (Boldog) Károly | 1916–1918 | Ferenc József unokaöccse, Habsburg Ottó apja. I. Károly néven osztrák császár (1916-1918). |
1918. november 13-án eckartsaui nyilatkozatában IV. Károly király lemondott az államügyekben való részvételi jogáról, november 16-án pedig Budapesten kikiáltották a köztársaságot. Az őszirózsás forradalom és a Magyarországi Tanácsköztársaság bukása után visszatérő ellenforradalmi[16] rendszer előbb helyreállította a királyságot, amelynek keretében 1920. március 1-jén kormányzóváválasztotta Horthy Miklóst, majd 1921. november 6-án kimondta – immár végleges érvénnyel – a Habsburg–Lotaringiai-háztrónfosztását.[17] |
Érdekességek [szerkesztés]
- Egy magyar királyt sem végeztek ki.
- Öt magyar király halt meg harctéren vagy az ott szerzett sérüléseiben: Aba Sámuel, I. András, Salamon (halálakor már nem volt király), I. Ulászló és II. Lajos.
- Hét király gyilkosság áldozata lett: Orseolo Péter, I. Géza (lehetséges, hogy betegségben halt meg), III. István, II. László, IV. István,IV. László, II. (Kis) Károly.
- Ketten haltak meg balesetben: I. Bélára rászakadt a trónszék, Mária pedig lovasbalesetben hunyt el várandósan, születendő fiával együtt.
- Öt király nem uralkodott élete végéig: Rudolf, V. Ferdinánd és Vencel lemondott, Salamont elűzték, IV. Károlyt pedig trónfosztottá nyilvánították.
A Magyar Királyság trónját igénylők [szerkesztés]
Ezt a szakaszt át kellene olvasni, ellenőrizni a szövegét, tartalmát. További részleteket a cikkvitalapján találhatsz. |
A monarchisták arra hivatkozva, hogy IV. Károly, a Habsburg-ház feje formálisan lemondott magyar trónigényéről, és arra, hogy a Magyar Királyság hagyományaival szembenéző, király önként lemondási akarata nélkül elrendelt a detronizáció nonszensz, és a 1687-as országgyűlés tekintélyére, mely szerint a magyar rendek lemondtak a szabad királyválasztás jogáról és így a magyar jogrend halála óta az ő leszármazottait tartják "trónkövetelőknek". Ám ez az érvelés, az 1504-es Rákosi végzés alapján, illetve az 1620-as, 1707-es, 1849-es és 1921-es Habsburg trónfosztásokra tekintettel, érvényét veszti. Ezáltal ma a Habsburg–Lotaringiai-ház egyetlen tagjának sincsen – és jogtörténetileg nem is lehetséges, hogy legyen – joga a magyar trónhoz vagy követelése azzal szemben.
A történelmi jogfolytonosság helyreállítása esetén a franciaországi Crouy-Channel családnak lehet joga a magyar koronához, amely család esetében igazolható - a család birtokában megmaradt oklevelekkel- a vérszerinti Árpád-házi leszármazás. Elgondolkodtató, hogy a Habsburg-ház, illetve később a Habsburg–Lotaringiai-ház sok tagja - különösen Mária Terézia uralkodásának idején- miért is lépett fel a Crouy-Channel-kel szemben és próbálta a családot ellehetetleníteni a századok során, illetve a család származását igazoló - korábbi birtokadományokról, születési, házasodási- okleveleket megsemmisíteni. Azonban ez utóbbiban nem járhattak teljes sikerrel, bizonyos oklevelek alapján igazolható az Árpád-házi eredet, melyről érvényben lévő bírósági döntés (1790) is született.
Portré | Név | Trónigény | Dinasztia | Trónigény bejelentése | Halála | Megjegyzés |
---|---|---|---|---|---|---|
II. Ottó | Osztrák, magyar és cseh korona | Habsburg–Lotaringiai-ház | 1922 | 2011 | Apja koronáztatta meg, hivatalosan sosem uralkodott. 1960-ban a Habsburg–Lotaringiai-ház több tagja elfogadta az osztrákHabsburg-törvényt és aláírta a lemondó nyilatkozatot. 1961. május 31-én maga Ottó is aláírta az osztrák trón igényéről való lemondását. | |
V. Károly | Osztrák, magyar és cseh korona | Habsburg–Lotaringiai-ház | 2011 | - | Ottó fia, apjával ellentétben nem mondott le az osztrák trónigényről. |
895–1301
Portrait | Ruler | Began | Ended | Remarks |
---|---|---|---|---|
High Prince Álmos | c. 858 | c. 895 | The first known Hungarian leader, and father of Árpád. He strengthened the alliance between the other six Magyar tribal leaders. | |
Árpád | c. 895 | c. 907 | Led the Magyars into Central Europe around 896.[1] According to the dual system of rulership (similar to the Khazars), he was the actual leader with Kurszán as sacral prince. |
Portrait | Ruler | Began | Ended | Remarks | |
---|---|---|---|---|---|
The rulers of the first half of the 10th century are often disputed, as the Hungarian nation consisted of several tribes led by various leaders. The most frequently proposed are: | |||||
Szabolcs | c. 907 | ? | |||
Tarhos | c. 907 | c. 922 | |||
Zoltán | c. 907 | c.947 | Also known as Zaltas. The youngest (fifth) son of Árpád, and Third Grand Prince of the Hungarians(Magyars). | ||
Fajsz | c. 947 | c. 955 | Also known as Fali or Falicsi. Son of Jutocsa (Jutas) the third son of Árpád. | ||
Taksony | c. 955 | c. 972 | Son of Zoltán (Zaltas) | ||
Géza | c. 972 | 997 | Son of Taksony | ||
Stephen I (Szent István) | 997 | 1000 | Son of Géza. Last Grand Prince. |
Portrait | Ruler | Began | Ended | Remarks | |
---|---|---|---|---|---|
Stephen I | 1000 | 15 August 1038 | Son of Géza. Proclaimed the first King of Hungary. | ||
Dynastic struggle 1038–1046 | |||||
Peter Orseolo | 15 August 1038 | 1041 | Also known as Peter I the Venetian. Grandson of Géza. Dethroned. | ||
Samuel Aba | 1041 | 5 July 1044 | Leader of the Kabar tribe. Married Géza's daughter Gizella. | ||
Peter Orseolo | 1044 | 1046 | Reinstated, but dethroned again. | ||
Vatha pagan rising 1046–1047 | |||||
Andrew I | 1047 | 1061 | Árpád dynasty restored | ||
Béla I | 1061 | August 1063 | brother of Andrew I | ||
Solomon | August 1063 | 28 October 1074 | son of Andrew I | ||
Géza I | 28 October 1074 | 25 April 1077 | son of Béla I | ||
St. Ladislaus | 25 April 1077 | 29 July 1095 | son of Béla I | ||
Coloman | 29 July 1095 | 3 February 1116 | son of Géza I. | ||
Stephen II | 3 February 1116 | 3 April 1131 | Son of Kálmán | ||
Béla II the Blind | 3 April 1131 | 13 February 1141 | grandson of Géza I, son of Álmos, Kálmán's younger brother | ||
Géza II | 13 February 1141 | 31 May 1162 | son of Béla II | ||
Stephen III | 31 May 1162 | 4 March 1172 | son of Géza II | ||
Ladislaus II | 31 May 1162 | 14 January 1163 | rebel anti-king, younger brother of Géza II. | ||
Stephen IV | 14 January 1163 | June 1163 | rebel anti-king, younger brother of Géza II. | ||
Béla III | 4 March 1172 | 13 April 1196 | younger brother of Stephen III. | ||
Emeric | 13 April 1196 | 30 November 1204 | son of Béla III. | ||
Ladislaus III | 30 November 1204 | 7 May 1205 | son of Imre, crowned and died as a child | ||
Andrew II | 7 May 1205 | 21 September 1235 | brother of Imre | ||
Béla IV | 21 September 1235 | 3 May 1270 | son of Andrew II, the "second founder" after the First Mongol invasion (1241–42) | ||
Stephen V | 3 May 1270 | 6 August 1272 | son of Béla IV. | ||
Ladislaus IV the Cuman | 6 August 1272 | 10 July 1290 | son of Steven V.; unsuccessful Mongol invasion; lived with the nomad Cuman tribes | ||
Andrew III | 4 August 1290 | 14 January 1301 | grandson of Andrew II, born in Venice; last of the Árpád dynasty |
[edit]1301–1541
Portrait | Ruler | Began | Ended | Remarks |
---|---|---|---|---|
Wenceslaus of Bohemia | 1301 | 1305 | King of Bohemia, elected as King of Hungary but not universally recognized |
Portrait | Ruler | Began | Ended | Remarks |
---|---|---|---|---|
Otto of Bavaria (Béla V) | 6 December 1305 | 1308 | Duke of Lower Bavaria as Otto III, was not universally recognized |
Portrait | Ruler | Began | Ended | Remarks |
---|---|---|---|---|
Charles I (I. Károly) | 20 August 1310 | 16 July 1342 | established the Angevin dynasty in Hungary. | |
Louis I the Great (Nagy Lajos) | 16 July 1342 | 11 September 1382 | also became King of Poland (1370) | |
Mary I (I. Mária) | 11 September 1382 | 17 May 1395 | married Sigismund of Luxemburg | |
Charles II the Small (Kis Károly) | 31 December 1385 | 24 February 1386 | also King of Naples, in opposition to Mary |
Portrait | Ruler | Began | Ended | Remarks |
---|---|---|---|---|
Sigismund I(Zsigmond) | 31 March 1387 | 9 December 1437 | later also Roman-German King (since 1410), King of Bohemia (since 1419),Holy Roman Emperor (since 1433) |
Portrait | Ruler | Began | Ended | Remarks |
---|---|---|---|---|
Albert I | 1 January 1438 | 27 October 1439 | son-in-law of Sigismund, also Roman-German King, King of Bohemia, Duke ofAustria |
Kingship disputed between Vladislaus I and Ladislaus Posthumus |
Portrait | Ruler | Began | Ended | Remarks |
---|---|---|---|---|
Vladislaus I | 15 May 1440 | 10 November 1444 | also King of Poland |
Portrait | Ruler | Began | Ended | Remarks |
---|---|---|---|---|
Ladislaus V the Posthumus | 15 May 1440 | 23 November 1457 | born in 1440 after his father's death, spent most of his life in captivity. |
Portrait | Ruler | Began | Ended | Remarks |
---|---|---|---|---|
John Hunyadi (Hunyadi János) | 1446 | 1453 | ruled as regent. Fought with great success against the Ottomans | |
Matthias I Corvinus (Corvin Mátyás orHunyadi Mátyás) | 24 January 1458 | 6 April 1490 | son of John Hunyadi, also King of Bohemia |
Portrait | Ruler | Began | Ended | Remarks |
---|---|---|---|---|
Vladislaus II | 15 July 1490 | 13 May 1516 | also King of Bohemia | |
Louis II | 13 May 1516 | 29 August 1526 | also King of Bohemia; killed in the Battle of Mohács |
Portrait | Ruler | Began | Ended | Remarks |
---|---|---|---|---|
Kingship disputed between Ferdinand of Austria and John Zápolya during the Ottoman invasion | ||||
Ferdinand I, Holy Roman Emperor (Ferdinánd) | 16 December 1526 | 25 July 1564 | claimed the throne according to the agreement between the House of Jagiellon and the House of Habsburg |
[edit]1541–1780
Portrait | Ruler | Began | Ended | Remarks |
---|---|---|---|---|
John I(Szapolyai János) | 10 November 1526 | 22 July 1540 | Also claimed the throne, with support of Hungarian nobles and later Suleiman the Magnificent. | |
John II(Szapolyai János Zsigmond) | 22 July 1540 (first reign), 12 March 1556 (second reign) | 19 June 1551 (end of first reign), 16 August 1570 (end of second reign) | son of John Zápolya; renounced his claim in 1570 in favour of Emperor Maximilian II. |
Hungary was effectively split into three parts: Royal Hungary in the north and west, Ottoman Hungary in the south, and thePrincipality of Transylvania in the east. The following, until 1699, gives the rulers of "Royal Hungary". |
Portrait | Ruler | Began | Ended | Remarks | |
---|---|---|---|---|---|
Maximilian (I. Miksa) | 8 September 1563 | 12 October 1576 | |||
Rudolf I | 25 September 1572 | 26 June 1608 | |||
Matthias II (II. Mátyás) | 26 June 1608 | 1 July 1618 | |||
Gabriel I | 25 August 1620 | 31 December 1621 | contested by Ferdinand II | ||
Ferdinand II | 1 July 1618 | 15 February 1637 | |||
Ferdinand III | 8 December 1625 | 2 April 1657 | |||
Ferdinand IV | 16 June 1647 | 9 July 1654 | He died in 1654, predeceasing his father. | ||
Leopold I (I. Lipót) | 27 June 1655 | 5 May 1705 | Habsburgs began colonization of Serbs (1690) and Germans(1682–1699) in Southern Hungary. | ||
Hungary reunited under Habsburg rule after the Great Turkish War in 1699. | |||||
Joseph I (I. József) | 9 December 1687 | 17 April 1711 | |||
Charles III (III. Károly) | 11 April 1711 | 20 October 1740 | Large scale German settlements in Hungary begin (1720–1800). | ||
Maria II Theresa (II. Mária Terézia) | 20 October 1740 | 29 November 1780 | Enjoyed broad support of Hungarian nobles; |
[edit]1780–1944
Portrait | Ruler | Began | Ended | Remarks |
---|---|---|---|---|
Joseph II (II. József) | 29 November 1780 | 20 February 1790 | ||
Leopold II (II. Lipót) | 20 February 1790 | 1 March 1792 | ||
Francis (I. Ferenc) | 1 March 1792 | 2 March 1835 | ||
Ferdinand V (V. Ferdinánd) | 28 September 1830 | 2 December 1848 | Being epileptic and mentally ill, abdicated in favour of his nephew, Franz Joseph (son of his younger brother Franz Karl). Died in 1875. | |
Francis Joseph (I. Ferenc József) | 2 December 1848 | 21 November 1916 | Later regained the rule with Russian help in 1849 and was crowned in 1867. | |
Charles IV (IV. Károly) | 21 November 1916 | 16 November 1918 | Reigned until 1918, when he "renounced participation" in state affairs, but did not abdicate. He spent the remaining years of his life attempting to restore the monarchy until his death in 1922. |
Portrait | Ruler | Began | Ended | Remarks |
---|---|---|---|---|
Miklós Horthy | 1 March 1920 | 3 November 1944 | Navy admiral Horthy officially 'represented' the defunct Hungarian monarchy despiteCharles I of Austria's attempts to retake the throne of Hungary. The state was effectively a "kingdom without a king". Dethronization of Habsburgs enacted by Hungarian Parliament in 1921. |
[edit]Titular Kings of Hungary
Portrait | Titular ruler | Began | Ended | Remarks |
---|---|---|---|---|
Charles IV (IV. Károly) | 16 November 1918 | 1 April 1922 | He reigned until 1918, when he "renounced participation" in state affairs but did not abdicate. He spent the remaining years of his life attempting to restore the monarchy until his death in 1922. | |
Otto II (II. Ottó) | 1 April 1922 | 4 July 2011 | On 31 May 1961, Otto renounced all claims to the Austrian throne. However, he did not renounce all claims to the Hungarian and Bohemian throne, and the Communists did not request this. | |
Charles V (V. Károly) | 4 July 2011 | Incumbent | He serves as Head of House of Habsburg since January 2007. |
Hiç yorum yok:
Yorum Gönder